HírekVideóEladásFotoTérkép

Levéltár

Levéltár

Levéltár: Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. január 26.

Pontosságellenőrzött

 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

A levéltár régi írásos anyagok megőrzésére, kutatására, bemutatására szolgáló intézmény. Számos levéltár közgyűjtemény, továbbá vannak különféle vállalati, intézményi, családi és személyi levéltárak is, amelyek az adott entitásra vonatkozó adatokat tárolják és szolgálnak információval, igazolásokkal, bizonyító anyaggal stb., ha arra van szükség.

Levéltár: A levéltárak fejlődése

Több országban folyik a levéltári anyagok digitalizálása és számítógépes feldolgozása, melynek célja a kutatás megkönnyítése és vannak törekvések arra is, hogy az interneten keresztül ezek összekapcsolódjanak a különféle közigazgatási hivatalok nyilvántartásával.

Levéltár: Kutatás a levéltárakban

A levéltárakban való kutatást Magyarországon a Levéltári Tv. (1995. LXVI. tv) valamint az Adatvédelmi Tv. (1992. LXII. Tv.) rendelkezései szabályozzák. Ezek rendelkezései alapján az 1990. május 1. előtt keletkezett iratok 15 év, az ez után keletkezett iratok 30 év után válnak (elvben) szabadon kutathatóvá. Az iratokat azonban csak – egy arra jogosított tudományos szervezet által kiállított támogató állásfoglalás csatolásával – igazoltan tudományos célú kutatás esetében adják ki korlátozás nélkül a levéltárak. Ilyen igazolással nem rendelkező magánszemélyek azokat az iratokat, melyekben az adatvédelmi Tv által védett személyes adatok találhatóak, csak a kutató költségén anonimizáltan adhatják ki. (Ez annyit tesz, hogy a benne szereplő minden olyan személy adatait kitörlik, aki az Avtv. hatálya alá esik. (NEM KÖZSZEREPLŐ, ismert halálától nem telt el a 30, vagy az ismert születésétől nem telt el a 90, vagy ha egyik sem ismert, az irat keletkezésétől nem telt el a 60 év) Ezen szabály alól csak a már keletkezésükkor is nyilvános iratok (pl. a választói névjegyzékek) kivételek.

Ezzel szemben jó néhány utódállam levéltáraiban szinte szabadon hozzá lehet jutni a levéltári anyagokhoz.

A szlovákiai levéltárak térítés ellenében képesek ún. leszármazási összefoglaló (sk: genealogický rešerš) összeállítására és eljuttatására belügyminisztériumon keresztül a külföldiek számára. Ezen belül képesek a családfa összeállítására, készíthetnek fény- és mikrofilm-másolatokat is. Nemcsak az anyakönyvekben kutatnak, hanem a vármegyék népszámlálási összesítéseiben (1869), a nobilitáriumokban (armálisok, nemesi összeírások, taxajegyzékek, magisztrátusi jegyzőkönyvek, céhiratok, címereslevél-gyűjtemények), vállalkozói nyilvántartások, bírósági iratok (végrendeletek).

Levéltár: A levéltárak felhasználása

Fontos adatokkal szolgálnak a genealógia, a történettudomány, demográfia stb. számára az egykori népesség főbb életrajzi, statisztikai, egészségügyi stb. állapotára nézve.

Levéltár: Levéltári szakkifejezések

Meghatározás Mire jó ez, és mit jelent a gyakorlatban?
ALAPSZÁM A kifejezésnek kettős jelentése van. Jelenti egyrészt az ügyiratoknak az iratkezelési rendszerben meghatározott helyét mutató számot, amely az ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok egyikének iktatószáma, másrészt pedig azt az ügyiratot, amelyet az alapszám mint irattári vagy levéltári jelzet jelöl. Ez utóbbi jelentésében irattári vagy levéltári egység.
ÁLLAG Nagyobb terjedelmű levéltári egység, a fond önálló része. Általában a fondképző valamely szervezeti egységének önállóan kezelt, nagyobb terjedelmű iratait tekintjük állagnak. Nincsenek minden fondban állagok. Külön állagokat alkotnak például egy minisztérium általános, elnöki és titkos iratai.
FASCICULUS A fonshoz hasonló értelemben használt kifejezés. A kifejezéssel gyakran találkozhatunk például a kancellária, kamara és a helytartótanács iratanyagában.
FOND Vegyes terjedelmű levéltári egység, a levéltári anyag tagolódási rendszerének legszilárdabb pillére. Fond minden levéltári intézményben van. Minden irat, amely valamely levéltári intézmény őrizetében van, valamilyen fondba tartozik. A fond lehet szerves vagy szervetlen.
FONDCSOPORT Nagyobb terjedelmű levéltári egység, amely valamilyen alapon összetartozó fondokat foglal magában. A fondcsoportok lényegében a levéltáraknak felelnek meg.
FONDFŐCSOPORT Több fondcsoportot magában foglaló, nagyobb terjedelmű levéltári egység. A szekció megfelelője.
FONDKÉPZŐ Az a szerv vagy személy, amelynek, illetve akinek a működése során részben általa létrehozott, részben hozzá írt, rendeltetésszerűen nála maradó iratok keletkeznek. Éppen ezért például egy író vagy egy költő művének kézirata alapvetően nem egy levéltár, hanem inkább egy könyvtár gyűjtőkörébe tartozik, mivel a kézirat rendeltetése nem az, hogy a szerzőnél maradjon, hanem az, hogy nyilvánosságra hozzák.
FONS Magyarul kútfő. A magyarországi feudális kormányhatóságoknál az ügyirat vagy a legkisebb tárgyi egység, a tétel latin neve. A kifejezéssel gyakran találkozhatunk például a kancellária, kamara és a helytartótanács iratanyagában.
GYŰJTEMÉNY Mesterségesen kialakított levéltári egység, amely kisebb levéltári egységek összevonásából keletkezik.
IKTATÓSZÁM A kifejezésnek kettős jelentése van. Jelenti egyrészt az ügyiratoknak az iratkezelési rendszerben meghatározott helyét mutató számot –ebben a jelentésében levéltári jelzet–, másrészt pedig magát ügyiratdarabot – ebben a jelentésében irattári vagy levéltári egység.
IKTATÓKÖNYV Valamely fondképző szerv vagy személy által intézett ügyekről vezetett jegyzőkönyv.
IRATFOLYÓMÉTER Egy iratfolyóméter mennyiségű az a levéltári iratanyag, amely lapjával egymásra vagy egymás mellé téve egy méter hosszú.
ISMERTETŐ LELTÁR Az ismertető leltárban leírt legkisebb egységek az állagok vagy az állagokra nem tagolódó fondok. Adattartalma a következő: cím, kor, tárgy, terjedelem, tagolódás, rendszer, rendezettség, selejtezettség, segédlettel ellátottság, kutathatóság, közzétettség, irodalom. Az ismertető leltár azáltal, hogy részletes adatokat közöl a fondképző szervek történetéről és működéséről, és segít eligazodni a szervek irattári rendszerében igen hasznos segédeszköze a kutatásnak, annak ellenére, hogy az egyes iratokról nem tartalmaz részletes leírást.
JELZET A levéltári rendezés során kialakított levéltári egységek szavakkal és/vagy számokkal kifejezett címe vagy neve, amely az egységek rendszerbeli helyét meghatározza, amelyet az egységeken feltüntetnek és amelynek közlésével az egységekre hivatkoznak. A levéltári jelzetelés úgy történik, hogy a legnagyobb levéltári egységből kiindulva az egységek vertikális tagolódásának megfelelően lefelé haladva sorban egymás után felsoroljuk mindazoknak a levéltári egységeknek a címét vagy nevét, amelyekbe a kérdéses levéltári egység tartozik, magának a levéltári egységnek a címével vagy nevével fejezve be a sort. A jó jelzet tehát a következő elemekből áll: a szekció/fondfőcsoport megnevezése – a levéltár/fondcsoport megnevezése (törzsszám) – az irat helyének részletes leírása (például: év – kútfő – tétel vagy év – iktatószám vagy év – tárgy vagy év – lajstromszám), amit mindig az adott iratanyag rendje határoz meg. A jelzet megállapításához különféle levéltári segédletek állnak rendelkezésre. A helyesen feljegyzett jelzet segít abban, hogy a kutató egy adott iratot később is bármikor újra megtaláljon.
KÚTFŐ Többféle levéltári egység megnevezésére szolgáló kifejezés. Kisebb tárgyi egység, egyedi ügyek iratait tartalmazó egység vagy ügyirat.
LAJSTROM Tájékoztatási célú, az egyes iratok szintjén készült levéltári segédlet. A levéltári anyag következő adatairól tájékoztat: jelzet, kor, tárgy, terjedelem. Rendszere az iratanyag tényleges rendjét követi. Nemcsak újabb, levéltárban készült, hanem az iratanyaggal egykorú lajstromok is léteznek. A lajstrom részletesebb adatokat tartalmaz, mint a mutató, de a mutatótól eltérően nem betűrendben, hanem a keletkezésük rendjében írja le az iratokat.
LEVÉLTÁR Nagyobb terjedelmű levéltári egység. Olyan fondok csoportja, amelynek fondképzőit szervezeti kapcsolat fűzte egymáshoz, vagy amelyek fondképzői azonos jellegű szervek voltak, vagy amelyek korábban önálló levéltári intézmény őrizetében voltak. Levéltár és szekció (vagy fondcsoport) sok szempontból rokon fogalmak. Nagyobb levéltárakat szekcióknak szoktak minősíteni. Szervezeti alapon kialakított levéltár például a MOL II. főosztályának iratanyagában a Külügyminisztérium levéltára, mely a Külügyminisztérium és az alája rendelt külképviseletek iratanyagát foglalja magában. A MOL-nak több szekciója is van, amely egyetlen levéltárból áll. Ilyen például a Magyar kancelláriai levéltár, az Erdélyi kancellária levéltár és a Helytartótanácsi levéltár.
MUTATÓ Rendszere nem követi az iratanyag rendjét, hanem egy annak megfelelően kiválasztott – például betűrendes, tárgyi, időbeli – szempontot tükröz. Különösen az egykorú mutatók használatánál kell körültekintően eljárni, mivel a mutatók egykori készítői egészen más szempontokat vettek figyelembe a tárgyszavak megadásánál, mint a mai kutatók. Ezért egy-egy témát több címszónál is érdemes keresni. Például: A csongrádi vármegyeháza építésében részt vevő mesterember panaszával kapcsolatos iratokat nem elég a személynévnél keresni, hanem a megye és a megyeszékhely nevénél, sőt a "panasz", a "gazdasági ügyek" , a"vármegyeháza", az "építkezések" címszó mellett még az adott mesterség nevénél is célszerű megnézni.
NUMERUS A magyarországi feudális kormányszervek gyakorlatában annak a levéltári egységnek a neve, amelyet később fonsnak – magyarul kútfőnek – neveztek, és amelyet magyarul ügyiratnak, illetve tételnek mondunk.
PERTINENCIA A levéltári anyag általában egyszerre többféle dologra – korra, személyre, tárgyra, területre – is vonatkozik. Ennek megfelelően többféle pertinenciát – azaz a levéltári anyagnak többféle vonatkozását – különböztethetünk meg. Míg provenienciája alapján a levéltári anyag csak egyetlen helyre tartozhat, pertinenciája alapján különböző helyekre sorolható, aszerint, hogy melyik vonatkozását vesszük figyelembe. A pertinencia alapján létrehozott fond a MOL anyagában például a Rákóczi szabadságharc levéltára, melynek rendezőelve az iratok tárgya volt.
PROVENIENCIA A proveniencia elve azt jelenti, hogy a levéltári anyag rendezésénél, rendszerezésénél abból kell kiindulni, hogy az adott anyagnak hol van a rendeltetésszerű helye. Az anyagot szerves összefüggéséből kiszakítani nem szabad. Vagyis a provenienca elve mentén elképzelhetetlen például az hogy egy vagy több szerves fondból gyűjteményeket alakítsanak ki.
POSITIO A magyarországi feudális kormányhatóságok gyakorlatában az ügyiratdarab latin neve. A kifejezéssel gyakran találkozhatunk például a kancellária, kamara és a helytartótanács iratanyagában.
REGESZTA Tájékoztatási célú, az egyes iratok szintjén készült segédlet. A levéltári anyag következő fő jellemzőiről tájékoztat: jelzet, nyelv, kor, tartalom. Ezeken kívül még egyéb speciális adatokat – például:az irat anyaga, az iraton lévő pecsétek száma és állapota, a térkép léptéke – is tartalmazhat. Bár valamennyi leíró segédlet közül a regeszta szolgáltatja a legrészletesebb adatokat egy-egy dokumentumról, nem mindenről érdemes regesztát készíteni. A középkori oklevelek esetében például minden apróság fontos lehet, míg egy 18. század végén keletkezett tanulói névjegyzék minden külső és belső jellemzőjét nem lenne érdemes aprólékosan leírni, hiszen annak nem egyedi, hanem tömeges – egy korszakot, egy jelenséget jellemző – mivoltában van az értéke.
REPERTÓRIUM Tájékoztatási célú, egyrészt a legkisebb raktári, másrészt a legkisebb tárgyi egységek szintjén készült levéltári segédlet. Rendszere a levéltári anyag tényleges rendjéhez igazodik. A levéltári anyag következő adatairól tájékoztat: cím, kor, tárgy, terjedelem, rendszer, rendezettség, segédlettel ellátottság. A repertórium tehát egy meglehetősen részletes, jól használható segédlet. Általában azonban a repertórium használata mellett az iratanyag egykorú lajstromainak, iktatókönyveinek vagy mutatóinak használatára is szükség van.
SEGÉDLET Célja a levéltári anyagban való tájékozódás elősegítése. Az iratanyag jellegéhez és a feltárás mélységéhez igazodva számos különféle segédlet létezik. Ilyenek például a repertórium, a jegyzék, a lajstrom, a mutató, a regeszta vagy az ismertető leltár.
SZEKCIÓ Nagyobb terjedelmű levéltári egység, mely valamilyen módon összetartozó levéltárakat, illetve fondokat foglal magában. Egy szekcióba rendszerint több levéltár tartozik, de egyetlen levéltár is minősülhet szekciónak. A szekciókat történeti, szervezeti, időrendi, fondképzői vagy iratfajtai alapon, mesterségesen alakították ki. A szekció rendszer csak a MOL I.-IV. főosztályának iratanyagára jellemző.

Különféle alapon kialakított szekciók például a következők: E szekció – Magyar kincstári levéltárak (történeti), A szekció – Magyar kancelláriai levéltár (szervezeti), Q szekció – Mohács előtti gyűjtemény (időrendi), Z szekció – Gazdasági szervek levéltára (fondképzői), S szekció – Térképtár (iratfajtai).

SZERVES FOND Valamely szerv vagy személy működése során hozzá érkező, vagy nála keletkezett, és rendeltetésszerűen nála maradó iratanyag. Regisztratúra vagy irattár jellegű, avagy egységes provenienciájú fondnak is nevezzük. Természetesen alakult levéltári egység. Szerves egészként keletkezik, nem nagyobb levéltári egység bontásának, vagy kisebbek összevonásának az eredménye. Egy példa: Mivel a címereslevelek a kancellárián keletkeztek, azt gondolhatnánk, hogy ezeknek a dokumentumoknak a kancellária fondjában van a helyük. A címereslevél rendeltetése azonban az volt, hogy az adományt elnyert család magával vigye, és nemesi mivoltának igazolására használja. Éppen ezért az eredeti címereslevelek általában nem találhatók meg a kancellária levéltárában, hiszen helyük nem a kancellária levéltári fondjában, hanem az érintett család levéltárában vagy szobájának falán van. A kancellária fondjában csak a címereslevél kiadásával összefüggésben keletkezett iratok (kérvény, címerterv, uralkodói döntés, a címereslevél fogalmazványa) vannak, mivel ezek nemcsak a kancellárián keletkeztek, hanem a rendeltetésük is az, hogy a hivatal iratai között együtt őrizzék meg őket.
SZERVETLEN FOND Különböző szerves fondokból származó, valamely szempont szerint összegyűjtött iratanyag. A gyűjtés szempontja lehet időrendi, iratfajtai, tárgyi és többféle egyéb rendszerezési alap. Gyűjteménynek vagy vegyes provenienciájú fondnak is nevezik. A MOL időrendi alapon kialakított szervetlen fondja például a Diplomatikai Levéltár. Az iratfajta azonossága – urbáriumok és összeírások – volt az Urbaria et conscriptiones fond létrehozásának vezérelve. Tárgyi alapon – egyházi iratok – jött létre az Acta ecclesiastica fond.
TÉTEL Természetes módon kialakult tárgyi egység, pontosabban általános tárgyú levéltári egység.
TÖRZSSZÁM A fondok és állagok szavakkal és/vagy betűkkel kifejezett általános megjelölésének közös neve. A törzsszám a szekció rendszerben őrzött iratanyag esetében a szekció betűjeléből és a fond vagy az állag szekción belül sorszámából, a fondfőcsoportok szerint rendezett anyag esetében a fondfőcsoportot / fondcsoportot / esetleges alcsoportokat / fondot / állagot leíró, római és arab számokból, valamint betűkből álló karaktersor. A törzsszám tehát önmagában nem az irat jelzete, hanem csak annak az egyik – legelső helyen feltüntetendő – része.
ÜGYIRAT Természetes módon kialakult irattári egység. Inkább a kormányzati szervek iratanyagában fordul elő, magánszemélyek iratanyagára nem jellemző. A minisztériumi iratkezelésben alapszámnak, más szerveknél irattári számnak is nevezik.
ÜGYIRATDARAB Természetes módon kialakult irattári egység. A minisztériumi iratkezelésben iktatószámnak is nevezik.

Levéltár: Források

  • Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon. Bp., 1982.
  • 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

Levéltár: Jegyzetek

Levéltár: További információk

  • Levéltári ismeretek kézikönyve. Szerk.: Endrényi Ferenc Bp., 1980
  • Levéltári kézikönyv. Szerk.: Körmendy Lajos. Osiris, Bp., 2009
  • Levéltár - leveltar.lap.hu

[1]

Levéltár: Kapcsolódó szócikkek


A mai különleges ajánlatok

Navigációs menü

Levéltár más nyelveken

▪ English Archive
▪ Alemannisch Archiv
▪ العربية أرشيف
▪ Asturianu Archivu de documentos
▪ Azərbaycanca Arxiv
▪ Башҡортса Архив
▪ Беларуская Архіў
▪ Беларуская (тарашкевіца) Архіў
▪ Български Архив
▪ Brezhoneg Diell
▪ Bosanski Arhiv
▪ Català Arxiu
▪ Čeština Archiv
▪ Cymraeg Archif
▪ Dansk Arkiv
▪ Deutsch Archiv
▪ Ελληνικά Αρχείο
▪ Esperanto Arkivo
▪ Español Archivo de documentos
▪ Eesti Arhiiv
▪ Euskara Artxibo (agirien bilduma)
▪ فارسی بایگانی
▪ Suomi Arkisto
▪ Français Archives
▪ Frysk Argyf
▪ Gaeilge Cartlann
▪ Galego Arquivo
▪ עברית ארכיון
▪ हिन्दी पुरालेख
▪ Hrvatski Arhiv
▪ Հայերեն Արխիվներ
▪ Bahasa Indonesia Arsip
▪ Ido Arkivo
▪ Italiano Archivio
▪ ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut ᓂᐱ
▪ 日本語 アーカイブ
▪ Қазақша Мұрағат
▪ ಕನ್ನಡ ಪತ್ರಾಗಾರ
▪ 한국어 아카이브
▪ Кыргызча Архив
▪ Latina Archivum
▪ Limburgs Arsjief
▪ Lietuvių Archyvas
▪ Latviešu Arhīvs
▪ Македонски Архив
▪ മലയാളം ആർക്കൈവ്
▪ Монгол Архив
▪ मराठी पुराभिलेखागार
▪ Bahasa Melayu Arkib
▪ Nederlands Archief
▪ Norsk nynorsk Arkiv
▪ Norsk bokmål Arkiv
▪ Occitan Archius
▪ Polski Archiwum
▪ پنجابی آرکائیو
▪ Português Arquivo
▪ Русский Архив
▪ Sicilianu Archiviu
▪ سنڌي آرڪائيوز
▪ Srpskohrvatski / српскохрватски Arhiv
▪ සිංහල අධිලේඛන
▪ Simple English Archive
▪ Slovenčina Archív (inštitúcia)
▪ Slovenščina Arhiv
▪ Shqip Arkivi
▪ Српски / srpski Архив
▪ Svenska Arkiv
▪ தமிழ் ஆவணக் காப்பகம்
▪ తెలుగు ఆర్కైవ్
▪ Тоҷикӣ Бойгонӣ
▪ ไทย จดหมายเหตุ
▪ Türkçe Arşiv
▪ Українська Архів
▪ اردو محافظ خانہ
▪ Oʻzbekcha / ўзбекча Arxiv
▪ Tiếng Việt Kho lưu trữ
▪ 吴语 档案
▪ 中文 檔案
▪ 閩南語 / Bân-lâm-gú Tóng-àn-khò͘
▪ 粵語 檔案
▪ IsiZulu Umqogelelo
🛈 Wikipédia
 
 
  
 
 
Levéltár az online áruházakban
 
 
Levéltár: Márkák
 
 
Levéltár: Szolgáltatások
 
 
Levéltár: Internet
 
 
Könyvek

Literature

+ Comics
+ English-language literature
+ Fiction
+ Folklore
+ History of literature
+ Literary agencies
+ Literary archives
+ Literary awards
+ Literary characters
+ Literary circles
+ Literary collaborations
+ Literary concepts
+ Literary criticism
+ Literary education
+ Literary events
+ Literary genres
+ Literary motifs
+ Literary publishing companies
+ Literary series
+ Literary societies
+ Literary terminology
+ Literary theory
+ Literary translation
+ Literature by ethnicity
+ Literature by form
+ Literature by genre
+ Literature by language
+ Literature by location
+ Literature by medium
+ Literature by period
+ Literature by source
+ Literature by topic
+ Literature by women
+ Literature databases
+ Literature franchises
+ Literature in popular culture
+ Literature lists
+ Literature records
+ Literature stubs
+ Literature timelines
+ Magazines
+ Manga
+ Narratology
+ Newspapers
+ Non-fiction literature
+ Novellas
+ Novels
+ Oral literature
+ People in literature
+ Periodicals
+ Poetry
+ Prose
+ Publications
+ Publishing
+ Quotations from literature
+ Works about literature
+ Works based on literature
+ Works by writer
+ Writers

Books

+ Award-winning books
+ Bibliography
+ Bibliomancy
+ Book arts
+ Book censorship
+ Book collecting
+ Book databases
+ Book distributors
+ Book franchises
+ Book promotion
+ Book publishing
+ Book rental
+ Book review
+ Book smuggling
+ Book soundtracks
+ Book stubs
+ Book swapping
+ Book terminology
+ Book websites
+ Books adapted into works
+ Books by country
+ Books by cover artist
+ Books by date
+ Books by genre
+ Books by illustrator
+ Books by language
+ Books by medium
+ Books by publisher
+ Books by source
+ Books by topic
+ Books by type
+ Books by writer
+ Books in art
+ Books published posthumously
+ Books written in fictional dialects
+ Bookselling
+ Debut books
+ History of books
+ Lists of books
+ People associated with books
+ Primary source collections
+ Public domain books
+ Redirects from books
+ Sequel books
+ Series of books
+ Set indices on books
+ Works about books
+ Works based on books

Films

+ Actors
+ Alternative versions of films
+ Bollywood
+ Categories by film
+ Censored films
+ Debut films
+ Depictions of women in film
+ Directors
+ Film
+ Film serials
+ Film spin-offs
+ Film stubs
+ Films adapted into works
+ Films by award won
+ Films by city
+ Films by continent
+ Films by country
+ Films by culture
+ Films by date
+ Films by director
+ Films by featured character
+ Films by franchise
+ Films by genre
+ Films by language
+ Films by movement
+ Films by producer
+ Films by release method
+ Films by shooting location
+ Films by source
+ Films by studio
+ Films by technology
+ Films by topic
+ Films by type
+ Films in popular culture
+ Lists of films
+ Media franchises
+ Plays adapted into films
+ Screenplays
+ Set indices on films
+ Superheroes
+ Upcoming films
+ Works adapted into films

Television series

+ Animated television series
+ Criticism of television series
+ Direct-to-video television series
+ Lists of television series
+ Live television series
+ Original programming
+ Television characters by series
+ Television episodes
+ Television films
+ Television miniseries
+ Television presenters
+ Television programs
+ Television seasons by series
+ Television series by award won
+ Television series by country
+ Television series by creator
+ Television series by demographic
+ Television series by franchise
+ Television series by genre
+ Television series by period
+ Television series by setting
+ Television series by source
+ Television series by studio
+ Television series by topic
+ Television series debuts
+ Television series endings
+ Television series reunion films
+ Television series reunion specials
+ Television series segments
+ Television shows
+ Television spin-offs
+ Television stations
+ Upcoming television series
+ Works based on television series

Animated films

+ 3D animated films
+ Animated characters in film
+ Animated film directors
+ Animated film images
+ Animated film producers
+ Animated film remakes
+ Animated film series
+ Animated film soundtracks
+ Animated film stubs
+ Animated films by century
+ Animated films by country
+ Animated films by decade
+ Animated films by director
+ Animated films by genre
+ Animated films by length
+ Animated films by source
+ Animated films by studio
+ Animated films by technique
+ Animated films by topic
+ Animated films by year
+ Animated films without speech
+ Animated television films
+ Animation
+ Anime
+ Cartooning
+ Cartoons
+ Direct-to-video animated films
+ Films with live action and animation
+ Lists of animated films
+ Rotoscoped films
+ Songs written for animated films
+ Works adapted into animated films
+ Works based on animated films

Music

+ Campanology
+ Concerts
+ Dance
+ Discographies
+ Elements of music
+ Essays about music
+ Incidental music
+ Music and politics
+ Music bibliographies
+ Music books
+ Music by culture
+ Music by date
+ Music by genre
+ Music by language
+ Music by location
+ Music by media franchise
+ Music by source
+ Music by theme
+ Music classification
+ Music conferences
+ Music databases
+ Music education
+ Music events
+ Music genres
+ Music history
+ Music images
+ Music in culture
+ Music in space
+ Music industry
+ Music libraries
+ Music mass media
+ Music newsletters
+ Music organizations
+ Music people
+ Music performance
+ Music production
+ Music psychology
+ Music stubs
+ Music technology
+ Music visualization
+ Music-related lists
+ Music-related neologisms
+ Musical analysis
+ Musical collaborations
+ Musical composition
+ Musical compositions
+ Musical culture
+ Musical groups
+ Musical instruments
+ Musical terminology
+ Musicians
+ Musicology
+ Nicknames in music
+ Occupations in music
+ Quotations from music
+ Religion and music
+ Singers
+ Songs

 
 
 
Maria-Online.com ❤ O-Sale.com ❤ Qesign.com
A webhelyen megjelenő összes védjegy, szolgáltatásnév, kereskedelmi név, terméknév és logó tulajdonosának tulajdonosa.
SpaceWeb Web hosting
Levéltár - A teljes információ és online értékesítés ingyenes szállítással